Arló régi képeken

Arló története

Községünk, a kistérség egyik legnagyobb határával rendelkező és legrégebbiek közé sorolt települése. Kezdetleges település a magyarság ideérkezése előtt is lehetett már a helyén, de mai névvel a XI. század elején jöhetett létre. A környező települések (Járdánháza, Disznósd, Nádasd) Arló határából váltak ki.


A község a királyi várszervezet kialakítása során szerveződött és a létrehozásban szerepet játszó Bors (Miskóc) nemzettség nevéhez fűződik. A Miskóc nem több tagjának emlékét őrzi a község helynév anyaga, de szép számmal megtalálhatók a szláv eredetű szavak is, melyek bizonyítják a honfoglalás kora előtti létet. Okleveles említés csak megkésve jelentkezik. Az 1268-ban létre-jött oklevél azt bizonyítja, hogy Arló a Miskóc nembeli Tamás és Péter öröklött birtoka. A XV. Században a Csobánka, Füzesi családok a birtokosok, de részbirtokkal rendelkeztek a Rátold nembeli Pásztóiak is. A későbbi korokból elsősorban adománylevelek (Mátyás király) és egyházi iratok maradtak fenn.

Nevének eredete ma is vitatott. A tudományos név-szófejtés álláspontja szerint a község neve az "orilu" ó-szláv, sas szóból származik, mely feltehetően egy személy nevét jelentette és e névből alakulhatott ki a helynév.

Az első telepesek fakitermeléssel foglalkoztak, hiszen bővében volt a vidék az erdőnek. Ez a foglalkozási ág több száz évig fönnállt, mégnem a Rimamurányi és Salgótarjáni Részvénytársaság megalakulása a XVII. században nagy befolyást gyakorolt a régió etnikai összetételére.

 

Az őslakosok mellett nagyarányú cigány és alföldi ember vándorolt a régióba és települtek le a környékbeli falvakba. A cigány szokásrendszer és összetartozás miatt bizonyos településeken nagy számban jelentek meg, míg másokat teljes egészében elkerültek. A község a kedvelt, és keresett települések közé tartozott, így alakulhatott ki a napjainkban már közel 50 %-os cigány kisebbségi arány.

Az ózdi székhelyű gyár nagy felszívó erőt jelentett a képzetlen munkaerő számára, itt szinte mindenki el tudott helyezkedni, kevés volt a századfordulón és az azt követő években a szegény ember.

A borsodnádasdi üzem létrejötte méginkább biztosította a foglalkoztatási feltételeket, így lényegében az államosítás után is tisztes megélhetést nyújtott mindenki számára a nehézipar.
Néhány család kivételével mindenki az iparból élt, így hatalmas csapást jelentett a nehézipar összeomlása és a borsodnádasdi, ózdi harapófogó teljes egészében megváltoztatta a község szociális képét.

A lassan lábadozó faluból ma több százan vállalnak munkát a fővárosban és a megyeközpontban.

To play, press and hold the enter key. To stop, release the enter key.

press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom
press to zoom