Arló Nagyközség
Az alábbiakban a község történetével, földrajzi elhelyezkedésével, a település és a környék látnivalóival, Arló testvértelepüléseivel, valamint a község címerével kapcsolatban talál információkat.
Arló története
Községünk, a kistérség egyik legnagyobb határával rendelkező és legrégebbiek közé sorolt települése. Kezdetleges település a magyarság ideérkezése előtt is lehetett már a helyén, de mai névvel a XI. század elején jöhetett létre. A környező települések (Járdánháza, Disznósd, Nádasd) Arló határából váltak ki.
Elhelyezkedés
A település a Mátrától északkeletre fekvő Heves-Borsodi-dombság keleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi határán helyezkedik el. Az északkelet-délnyugati irányú Darnó-vonal törésrendszere miatt Arló környéke tagolt földtani, mélyszerkezeti képet mutat. Jellemző alapkőzete az oligocén korú pannon glaukonitos homokkő, de előfordul fiatalabb, miocén korabeli sekélytengeri üledék és a meredek lefutású völgyekben helyenként pleisztocén és holocén homok és agyag is.
Látnivalók
Arlóban és környékén sétálva egyrészt a Gyepes-völgy, a Suvadás-liget és az Ó-Bükk vadregényes természeti értékeit, másrészt a település gazdag történelmi és kulturális örökségének emlékeit látogathatja végig az utazó.
Testvértelepülések
A képviselő-testület döntése értelmében Arló három határon túli magyar településsel, a felvidéki Nyustyával és Beretkével, valamint a székelyföldi Koronddal ápol testvértelepülési kapcsolatot.
Arló címere
Az úgynevezett beszélő címert a rendszerváltást követően alkotta Arló Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete.